Torockószentgyörgyön 2009-ben jártam a Győri Fotóklub által szervezett csapattal. Nagy volt az örömünk, amikor megtudtuk, hogy épp ottlétünk idején rendezik meg az állatvásárt. Már hajnalban kimentünk a határba, hogy a hajnali gyenge fényeknél is fotózzuk, ahogy a környék minden településéről hozzák az eladásra szánt jószágokat. Akadt egy makacs szarvasmarha, amelyik egyszerűen nem kívánkozott a vásárba, és többször is beugrott az árokba. Gazdája nem örült ennek túlzottan, hisz ő azt vallotta: járt utat a járatlanért el ne hagyj!
Az állatvásárban voltak tyúkok, malacok, szarvasmarhák, birkák, bivalyok, lovak, de terményeket is árultak. Csak úgy röpködtek az elhangzott számok az alku hevében. Közben az erdélyi emberek mosolyogva oda-oda sandítottak a Magyarországról érkezett fotósokra, akik a jó témákat keresve órákon át járták a vásárt.
Végül hadd mutassam meg a kedvencemet, a csálészarvú marhát.
Gondolom, attól lett csálé szegény marhának a szarva, mert a gazda nem győzte kirángatni az árokból. Mit meg nem tesz egy állat azért, hogy különb legyen a többinél!
VálaszTörlés