Könyvbemutató és fotókiállítás a királyi főszakács társaságában

Február 19-én, vasárnap 15 órakor a teveli művelődési házban érdekes programra kerül sor, melynek mi is részesei leszünk. A Teveli Fiatalok Egyesülete által szervezett „Kultúr-házi estén” elsőként II. Faddi Varga János királyi főszakács, avatott szakácsmester tart előadást „Királyi étkek a középkortól napjainkig – avagy a magyar reneszánsz konyha a királyi szakács család szemével” címmel. Már az előadás címe is figyelemfelkeltő, hát még ha elárulom, hogy ételkóstoló is lesz.

Ezt követően bemutatjuk a „Képes mesék – mesés képek” című könyvünket, melyet V. Gänszler Beátával közösen alkottunk. Végül egy jó hír azoknak, akik nem tudták Pakson megnézni januárban a fotókiállításomat: ezen a napon megnyitjuk a tárlatomat a teveli művelődési házban, ahol az Erdélyben és Bukovinában készült fotóimból mutatok be egy csokorra valót. Gyertek, töltsünk együtt egy kellemes vasárnap délutánt - a belépés ingyenes.

Jégzajlás a Nemzetinél

Február 11-én Budapestre utaztunk, hogy megnézzük a jégzajlást a Dunán. Na jó, nem ez volt a fő úti célunk, de ha már ott jártunk, nem hagyhattam ki és készítettem pár fotót. A jégtáblák nagy robajjal ütköztek a híd lábának, miközben a naplemente már vörösre festette a víz felszínét is. Hangulatos volt a látvány!

És hogy miért is mentünk a fővárosba? A Nemzeti Színházba készültünk, megnézni Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját. A darab kiválasztásában szerepet játszott, hogy színpadra lépett egy bonyhádi fiatalember, Váncsa Gábor is, akit pár évvel ezelőtt még a bonyhádi művelődési központ színpadán fotózhattam. Most ugyan nem készítettem róla képet, mert a Nemzeti előadásain tilos – és nem is lenne illendő – fotózni.

Már az előadást megelőzően nagy élményben volt részünk: végigvezették csoportunkat a színház épületén. A nagyszínpad nézőtere több mint 500 férőhelyes, maga a színpad 140 négyzetméter! Tanúi lehettünk, hogy a színpad sok-sok részletben emelhető-süllyeszthető elemekből áll - a díszletesek épp a Holdbéli csónakos díszleteit szerelték szét a gyermekelőadást követően.

A nagyszínpadnál kihagyhatatlan, hogy az ember felnézzen a magasba és megtekintse a gyönyörű Swarovski kristálycsillárt.

Na jó, megmutatom azért oldalnézetből is. J

Az Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámát a Gobbi Hilda Színpadon láthattuk, ennek nézőtere 180 fő befogadására képes. A teltházas előadás főszereplője Szarvas József volt, a feleségét Söptei Andrea, Luther Mártont Blaskó Péter alakította. Váncsa Gábor Zauner szerepében volt látható.

Csivitelés-mentes ebéd

Négy napig esett a hó nálunk. Nem kellett sokáig törnöm a fejem, hogy kitaláljam, mi okozza az izomlázamat, hisz elég sűrűn kézbe vettem a hólapátot… Udvarunk egyik fájára minden télen kiakasztjuk a madáretetőt, már az első fagy beálltakor. A madarak pedig egyből idetaláltak a könnyen elérhető eleségre.

Érkeznek a cinegék, tengelicek, zöldikék, téli pintyek, verebek, galambok. Nem mondom, hogy nagy szakértő vagyok a szárnyasok terén, de igyekeztem beazonosíttatni a hozzáértőkkel a fajokat. Erre is jó, hogy lefotózom őket, és megmutatom másoknak udvarunk madárseregét. A fotózással könnyű dolgom van, hiszen irodám ablaka előtt lóg a madáretető. Csak a szúnyoghálót kellett felhúzzam, a függönyt pedig félre, és máris készíthetem a felvételeket.

Az idei télen van először kutyánk, akinek ugye az a feladata, hogy minden ismeretlen élőlénytől óvja az udvart. Na de hogy is vegyem rá, hogy az általunk ideszoktatott és rendszeresen etetett madarakat ne üldözze el? Míg ezen törtem a fejem, ők maguk oldották meg a problémát. Mambó néha kergeti a madarakat, néha meg békésen fekve figyeli, ahogy csipegetnek. Azt is megfigyeltem, hogy mikor a kutyus behúzódik aludni az óljába, a madarak csivitelés-mentesen érkeznek a madáretetőbe, és szótlanul falatoznak. Csodálatos ez a szimbiózis.

Az utolsó fotóm pedig bizonyíték: a nagy testvér mindig figyel! :-)

 

Séta a hóban

Tegnap este – párszáz köbméter hó ellapátolása után – úgy döntöttem, sétálok egyet városunkban, Bonyhádon. Az eredeti célpont a művelődési ház volt, ahol székely bált rendeztek, és fotókat kellett készítenem a Tolnai Népújság számára. Gondoltam, az autó hadd pihenjen csak a jó meleg garázsban, én pedig jóval a bál kezdete előtt nekivágtam a sétának. Síruhában, nyakamban fényképezőgéppel, kezemben fotóállvánnyal. Mert hát hogyan másképp?

Kicsit körbejártam a várost, megnéztem, mi hogy mutat a hóesésben. Még szebb lett volna, ha mindezt a karácsonyi díszvilágítás idején tehettem volna meg, de így is volt mit fotóznom. Kihagyhatatlan volt a gimnázium, a könyvtár és a Városháza megörökítése.

Az utcán kevés ember járt. Két ismerőssel is találkoztam. Egyikük mindjárt tudta, hogy téli képeket készítek, másikuk viszont megkérdezte, elkergettek-e otthonról. Szerintem nem csak az megy az utcára esti hóesésben, akinek muszáj. Legalábbis remélem. Hiszen tiszta a levegő, szép a fehérlő hó, jó hallgatni mikor a csizma talpa alatt ropog a hó, és bizony van miben gyönyörködni.

A bálba is beengedtek síruhában, amit természetesen levettem, mielőtt a táncterembe léptem fotózni a bálozókat. Szép este volt.

Könyvbemutatónk lesz Garán - DE MÁSKOR!

A Képes mesék – mesés képek című könyvünk /írások: Gänszler Beáta, fotók: Máté Réka/ következő bemutatója február 6-én, hétfőn 17 órakor lesz Garán, a Kultúrházban (Kossuth u. 83.). Az Erdélyben és Bukovinában készült fotóimból vetíteni is fogok, és Vurczer Fruzsina felolvas a kötetből három történetet. Antal Zsoltnak ezúton is köszönjük a meghívást! Gyertek Ti is, találkozzunk hétfőn Garán!

Ma, február 6-án, a tervezett könyvbemutató napján módosítok: elnapoljuk a garai könyvbemutatót, mert ma is egész nap esik a hó. Az új időpontot is kiírom majd. Mindenkitől elnézést kérek, aki jött volna a mai bemutatóra, de ígérem, bepótoljuk!