Látható üvöltés

Március 30-án a bonyhádi városi könyvtárban „Sírnak-e lelkek a pányván…?” címmel versszínházi előadással mutatkoztak be a XXI. Művészeti Műhely tagjai. Domonkos István és Lackfi János verseiből állt össze a műsor, mely szófordulataival, vaskos gondolataival komoly feladat elé állított előadókat és közönséget egyaránt.

Engem természetesen a látvány is megragadott, ami szintén lekötötte a figyelmet és fokozta a hangulatot. Az előtérben három lány tánca, lépései, kézmozdulatai, egyikük néma, de a kifeszített lepedőn nyomot hagyó sikolya. Ennek hatása sokkal nagyobb volt, mint egy hangos kiáltás. A szavaló és éneklő szereplők között a két fiú meztelen felsőteste, a lányok évődő mozdulatai annyi pluszt adtak a versekhez, hogy ettől lett komplett az előadás. Gratulálok a fiataloknak és a rendezőnek, Franyó Róbertnek!

Locsolást nem igénylő virágok

Rokonlátogatóban voltunk, és már a nappaliba belépve megakadt a szemem egy gyönyörű vázán, benne és körülötte színes virágokkal. És hogy mi volt benne a legmeglepőbb? Hogy mindez papírból készült! Az ügyes női kezek színes papírokból kis darabokat hajtogattak, ezeket összeillesztgették, így olyan stabil volt a váza, mintha nem is papírból lett volna.

Mikor kifejeztem csodálatomat, jött az újabb gyönyörűség: kartondobozban pihent két kecses nyakú hattyú, melyek szintén a hajtogatós eljárással készültek.

Mindig csodáltam azokat az embereket, akiknek jó a kézügyessége, és határtalan a türelme. Ez az elismerő érzésem most tovább fokozódott. Már el is képzeltem, milyen jól mutatna ez a hattyúpár egy esküvői vacsoraasztalon, az ifjú pár előtt.

Dombóvárra is elvittük a könyvünket

Március 14-én a Dombóvári Városi Könyvtárban mutattuk be Képes mesék – mesés képek című könyvünket. Kriston Vízi Józsefet kértem fel, hogy „vezényelje le” a rendezvényt. Szakértelemmel faggatott ki bennünket a könyv létrejöttén kívül a munkánkról, életünk fontosabb állomásairól, V. Gänszler Beáta alkotótársammal pedig szorgalmasan válaszoltunk kérdéseire.

Vurczer Fruzsina két történetet olvasott fel a könyvből, a Vallomás ismét könnyeket csalt ki a közönség szeméből, míg a Tündérek az elgondolkodó és egyetértő mosolyt eredményezték a jelenlévők arcán.

Bán Emma könyvtárvezetőnek köszönjük a meghívást, hogy ilyen kellemes környezetben mutathattuk be ismét kötetünket. A következő állomás a nagymányoki Ádám Söröző lesz, ahol március 19-én, hétfőn 18 órakor várjuk a könyvünk iránt érdeklődőket.

Tavaszi dallal indult a kakasdi bemutató

Tegnap tartottuk könyvbemutatónkat Kakasdon, a Faluház emeleti termében. Köszönjük a szervezést Barabásné Fábián Elvirának, a köszöntő dalt pedig Sebestyén Istvánnak!

Igazán jó érzés volt kellemes környezetben és sok ismerős jelenlétében beszélni a könyvünkről és a fotók születésének körülményeiről. Alkotótársam, Gänszler Beáta két történetet fel is olvasott.

A Vallomás című most is elérte hatását, több szem könnybe lábadt. Az asszony ingatag című történet pedig mosolyt csalt az arcokra. Érzelmekben tehát nem volt hiány, és a bemutató végén jóízű beszélgetésekre is volt mód.

Ma 16.30 órakor a dombóvári könyvtárban mutatjuk be a Képes mesék – mesés képek című kötetünket, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Újabb két könyvbemutatóra várjuk az olvasókat

Decemberben jelent meg a „Képes mesék – mesés képek” című könyvünk. Azóta Bonyhádon, Pakson, Szekszárdon, Cikón, Tevelen és Garán ismerhették meg az érdeklődők a kötetet és annak születési történetét. A közeljövőben újabb két helyszínen mutatjuk be a könyvet. Március 13-án, kedden 17 órakor a Kakasdi Faluházban, március 14-én, szerdán 16.30 órakor pedig a Dombóvári Városi Könyvtárban. Dombóváron dr. Kriston Vízi József beszélget a szerzőkkel (azaz velünk), és Vurczer Fruzsina olvas fel két történetet. Természetesen mindkét helyszínen lesz lehetőség könyvvásárlásra és dedikálásra.